Privát beszélgetés - téma hozzászólásai
Pont Te Kellesz Ifjúsági Információs Pont
Betűméret állítása:

Privát beszélgetés


Létrehozta: pbarbi1993
kecskes laszlo
2013-07-09
Szia Major83!
Elnézésedet kérem, hogy csak most válaszolok! Csak tájékoztatásul mondom, hogy annak ellenére, hogy ennek a fórumtémának „privát beszélgetés” a címe, nem privát, hanem publikus, tehát bárki más is elolvashatja. Ezt a fórumtémát egy lány véletlen hozta létre, és kérte, hogy töröljem ki, csak még nem töröltem ki, de így most már nem is fogom. :-)
Az elmondásod alapján ez egy igen komoly kérdés, illetve komoly helyzet. Emiatt először is talán jó dolog lenne, ha te magadban letisztáznád, hogy milyen szinten szeretnél segítő-segített viszonyba kerülni ezzel a kislánnyal. Ha ő maga kért meg, hogy segíts neki tanácsokkal, vagy azzal, hogy meghallgatod, akkor máris segítő vagy számár. De ha csak úgy feljött a téma, és ennek kapcsán mondtál neki ezt-azt, amit ő ugyan szívesen fogadott, akkor még nincs tisztázva a helyzetetek. Ez azért fontos, mert lehet, hogy ha mélyebbre ástok majd, akkor olyan dolgok jönnek elő, amelyeket aztán neked is hordoznod kell, és vele menni együtt az úton a gyógyulás felé, ami nem lesz rövid és nem lesz könnyű. Szóval úgy gondolom mielőtt mélyebben belevágsz a kislány segítésébe előtte tisztázd le magadban, hogy te ezt tudod-e, akarod-e, bírni fogod-e végigcsinálni vele. És ha igen, akkor ezek milyen keretek között zajlanak majd. Az is fontos, hogy ha belevágtok, akkor azért a lánnyal is tisztázni kell, hogy te őt lelkigondozod, segítesz neki, számíthat rád, megbízhat benned, nem hagyod magára, stb.
Hogy miért beszélek erről ilyen komolysággal? Mert a beszélgetéseitek közben tényleg komolyra fordulhat a kettőtök kapcsolata. Tudod, amikor van egy krónikus betegség, akkor is két lehetőség van: kezeljük a tüneteket hogy ne látsszon annyira a betegség, vagy pedig magát a betegséget próbáljuk meggyógyítani és ha meggyógyult akkor tünetek is elmúlnak. Tehát lehet, hogy konkrétan ezzel a problémával kapcsolatban próbálsz neki segíteni, hogy a fiúval, aki udvarol neki, el tudjon lenni valahogy félelmek nélkül, vagy pedig elkezdtek dolgozni azon, hogy igazából miért is fél ő, mik vannak benne a családi agresszió kapcsán, feljönnek a lelki sebek stb. Az első esetben nem mentek túl mélyre, kisebb a felelősség is, a második esetben viszont, ahogy írtam is, igazi lelkigondozójává leszel.
Rátérve a kislány helyzetére, általában a félelmeket azzal lehet legyőzni, ha tudatosan szembenézünk vele. A lánynak két síkon is szembe kell nézni ezzel: az egyik az, amikor konkrétan ott van a szituációban, hogy a fiú megérinti, és ő mit reagál, a másik pedig, hogy belül a lelkében, az emlékeiben kezdjen el dolgozni a félelmeivel.
A kérdésedre konkrétan válaszolva tehát én a következőket tanácsolnám a lánynak:
-Döntse el, hogy mennyire bízik meg ebben a fiúban. Érdemes-e egyáltalán belemennie ebbe a kapcsolatba...
-Ha igen, akkor hogy a fiú nehogy idejekorán hátat fordítson, ezért mondja el a fiúnak őszintén, hogy benne milyen félelmek vannak. Nem kell mindent kitálalni, csak ami a kapcsolatuk aktuális helyzetéhez fontos. Tehát beszélgessenek, és ezzel is jobban megismerik egymást és esetleg jobban megszeretik.
-Tudatosan nézzen szembe a félelmeivel, és erős akarattal küzdjön ellenük, amikor a konkrét félelmi szituáció előáll. Amikor ez megtörtént utána magában reflektáljon, hogy mik játszódtak le benne: milyen érzései voltak, volt-e előrelépés, mi az, ami segített, mi az, ami hátráltatott...
-Vagy veled vagy más lelkigondozóval illetve esetleg képzett szakember segítségével nézzen szembe a félelmei gyökereivel, vagyis a lelki sérüléseivel, amelyek a gyermekkorától keletkeztek. Mert az egy dolog, hogy most 16 évesen nem tud normális párkapcsolatot létesíteni, de amire felnőtté válik legalább addigra kicsit földolgozná ezeket...
-Nyilván a félelmében benne van az is, hogy ő gyengének, kicsinek, törékenynek, védtelennek érzi magát. Meg kellene azokat a dolgokat keresni az életében, amelyek azt ellensúlyozzák, hogy erősnek érezhesse magát, hogy őt nem lehet csak úgy bántani, stb. Ezeket az erősítő dolgokat lelki és testi értelemben is keresse: ez nagyon szerteágazó, külső és belső dolog, személy, készség, tudás, hit, stb. is lehet.
-És hát azt se felejtsük el, hogy Isten szeretete mindent meg tud gyógyítani...
Valami ilyesmikkel kezdeném a tanácsadást.
A családi agresszió az, ami talán legmélyebb sebeket ejti az ember lelkében, de az is lehet, hogy ezzel a kislánnyal még ettől is rosszabb történt. A leírásodat olvasva az sem kizárható, hogy a kislányt szexuális abúzus is érte az apja részéről. Ha ez netalán így van, az nagyon súlyosbítja a helyzetet, főleg, ami a kislány párkapcsolati kibontakozását illeti.
Ha tehát nem állnátok meg az egyszeri barátnői jótanács szinten, hanem közösen belevágtok ezeknek a dolgoknak a feltárásába, akkor érdemes az elején megtudni, hogy esetleg volt-e már a kislány pszichológusnál vagy más ilyen szakembernél a félelmei miatt stb. Azután beszéltetni kell a kislányt a családjáról, élményeiről, persze nem csak a negatívakról. Sokat kell hallgatni, meghallgatni. A te hozzászólásaidban nem kell, hogy föltétlenül tanácsot adj, főleg az elején elég az is ha meghallgatod, és visszatükrözöd a mondandójában fellelhető érzéseket (pl. ...látom ez a dolog nagyon fáj neked. ...úgy érzed tehetetlen vagy. ...félelem van benned, amikor egy férfi hozzád ér... ilyesmi) Ezután kérdezz tőle olyasmit amely segít mélyebbre ásni és segít megtalálni a probléma megoldását. (pl. ...mi az amitől a legjobban félsz, amikor hozzád ér valaki? ...mi lebeg abban a pillanatban a szemed előtt? ...hogy érzed, szerinted mi segítenek ilyenkor rajtad?) Ez egy próbálkozás arra, hogy ő maga próbálja meg kimondani a megoldást, hogy ő maga mondja meg, hogy mi segíthet igazán neki. Csak ezek a körök lefutása után érdemes valami tanácsot adni, ha éppen van valami bölcs gondolatod a kislány számára.
Mindenről még nagyon sokat lehetne írni, de inkább várjuk meg a legközelebbi találkozásotokat és a fejleményeket. Utána írj nekem bátran és folytatjuk a közös gondolkodást! :-)
Remélem azért néhány hasznos szempontot, gondolatot kaptál a továbbiakhoz.
Sok erőt és szeretetet kívánok ehhez a munkához!
Üdv: Laci


Szia,tanár vagyok, a kérdésem egy 16 éves, lelkileg sérült kislányra vonatkozik. A családi körülményeiről nem sokat tudok, csak ...
major83
2013-06-28
Szia,tanár vagyok, a kérdésem egy 16 éves, lelkileg sérült kislányra vonatkozik. A családi körülményeiről nem sokat tudok, csak annyit, hogy a szülők elváltak, az apának jóval fiatalabb barátnője van, nem él a családdal, valószínű, hogy fizikai bántalmazásban is lehetett része az anyának és a lányának, mert, bár hiába szeretne ismerkedni a kislány fiúkkal, borzasztóan fél attól, hogy meg fogják őt verni és nem tud szabadulni ettől a gondolattól. Jelenleg van egy fiú, akivel alakulna a kapcsolata, de nagyon nehezen tudja elviselni, ha hozzáér. Én,mint a tanára, mit mondjak neki, hogyan tudnám oldani benne ezeket a félelmeket, hogy nyitni tudjon? Köszönöm!

Hozzászólás hozzáadásához REGISZTRÁLJON vagy LÉPJEN BE rendszerünkbe
2018-04
Ke Sze Csü Szo Va
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30