Pál Ferenc atya előadása a Tágas Tér Fesztiválon
Betűméret állítása:

Pál Ferenc atya előadása a Tágas Tér Fesztiválon

Pál Ferenc atya előadásával nyílt meg a Tágas Tér Fesztivál az Újszegedi Ligetben, a százhúsz programmal készülő rendezvény vasárnapig várja az érdeklődőket.

“Akad, aki a bezártságtól és van, aki attól, hogy kilépjen az ajtón, a mi egyházaink egy kicsit mindkét fóbiával küzd: nehezen lépjük át a templom küszöbét bármely irányba” – fogalmazott nyitóbeszédében Gáncs Péter evangélikus püspök. Kiemelte, hogy a rendszerváltás óta eltelt huszonöt évben alig növekedett a keresztény közösség, mert kevesen mernek kilépni a templomból. A püspök megköszönte a Tágas Tér Fesztivál szervezőinek, hogy ők merték vállalni a kilépés kockázatát. Végezetül egy zsoltárt idézett: “Szorongatásomban segítségül hívtam az Urat, s az Úr meghallgatott és tágas térre vezetett.”

“Ha spiritualitás nélkül éljük az életünket, akkor bekebelez minket a múlt, a félelem és az aggodalom” – mondta el Pál Ferenc atya, katolikus pap, mentálhigiénés szakember, a Semmelweis Egyetem oktatója “Spiritualitás a hétköznapokban” című előadásán. “A szomorúság és az útkeresés lenne az élet?” – tette fel a kérdést, majd úgy fogalmazott: “az emberi természetben ott van a spiritualitás, de elfelejtkezünk róla.” Érezzük az élet súlyát, így lefelé nézzük, nem a tágas térbe. Gondolataink az evésre és az ivásra korlátozódnak, a ma embere minden késztetést éhségként él meg, ha magányos, ropit eszik, ha szomorú, akkor virslit.

Mindig van lejjebb

“AZ élet magassága és mélysége összekötődik az emberben” – emelte ki az előadó. Az élet mindenkinek fáj, azonban ha csak a mélységre gondolunk, az tragédia, viszont tagadjuk a mélységet, az komédia. A mélységnek és a magasságnak össze kell kapcsolódnia, így lehet megélni az élet drámai természetét. Az eladó ezt a gondolatot számos történettel szemléltette, melyek mindegyikében egy-egy nehéz helyzetet mutatott be, melyekből mindig lehetett találni kiutat, a közös pont az volt, hogy újból visszatértek az élet értelméhez, mely nem más, mit az, hogy legyen célunk, mint a nagymamának megélni az unokája érettségijét, vagy csak mosolyt csalni valaki arcára, csak legyen cél ne éljük felszínesen az életünket, mélységek nélkül, mert minél felszínesebben élünk, annál inkább kiveszik maga az élet belőle, így meg kell próbálnunk a legmélyebb vágyaink szerint élni. “Az élet több, mint hetven év” – hívta fel a figyelmet Pál Ferenc atya. Hozzátette: a mélységből látjuk meg az igazi magasságot, ezért tudatosan őriznünk kell a mélység tapasztalatait.

Az élet nehéz, nem kímél senkit, de a könnyű élet tartalmatlan és súlytalan – a mélységet a magasság teszi elhordozhatóvá.
A fájdalom rész az életünknek, azonban fontos, hogy az életünk folyamán nem a sebekből kell választ adni, hanem a sebekre. “Mindig lehet rosszabb, de a lényeg, hogy nem lett az” – fogalmazott Pál Ferenc.

Kategória: Egyházi hírek

2018-02
Ke Sze Csü Szo Va
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728