Történelmi érdekesség: a pusztaszeri héthezér emlékmű
Betűméret állítása:

Történelmi érdekesség: a pusztaszeri héthezér emlékmű

 

A Pusztaszeri Hétvezér emlékmű egy négyhektáros területen fekszik, mely a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egyik természetvédelmi területe. Védettsége régi keletű, és mint történelmi emlékhely az országos jelentőségű védett területek kategóriájában ritkaságnak számít.

A pusztaszeri Hétvezér emlékmű szerényen és magányosan emlékeztet Kecskemét és Pusztaszer különleges történelmi kapcsolatára, hiszen a pusztaszeri legelők is valamikor Kecskemét város birtokában voltak. Kecskemét a múltban többször is bizonygatta, hogy "a híres első országgyűlés” itt, a Hétvezér emlékoszloppal jelölt helyen volt.

Hasonló történelmi nevezetességű Ópusztaszer is, ahol jelenleg a Nemzeti Történeti Emlékpark áll, hiszen a legenda szerint a honfoglaló törzsek vezérei itt kötötték meg a vérszerződést, és választották Árpádot vezetőjükké. Ennek emlékére is obeliszket állítottak, ami ma is látható. A két emlékmű sok vitára adott okot eddig, és napjainkban is. A nagy eseményt így mind a két község, Ópusztaszer és Pusztaszer is magáénak tudja.

Az emlékmű felállításának első gondolata 1861-ben született, amikor 30 aláírással kérvény érkezett Kecskemét város tanácsa elé, amelyben a polgárok azt kérik:
…"miután a városnak jutott a nagy szerencse, mint örök tulajdonát bírni ama szent föld egy részét, amelyen honalapító Árpád legelső nemzeti törvényhozó ősgyűlést tartott, - határozza el kérvénnyel járulni az akkori országgyűléshez avégett, hogy Pusztaszeren ősi alkotmányunk keletkezésének egyik történeti nevezetességű színhelyén, országos emlék állíttatása elrendeztessék: addig is a város Pusztaszeren majorháza mellett álló ősrégi halom Árpád-halmának elneveztetvén, ünnepélyesen fölavattassék”…

A kérvény alapján hivatalos városi bizottság kereste fel a helyszínt, ahol jelentést állított össze küldetésének eredményeképpen.
A jelentés rögzíti: …"hogy Pusztaszeren a hét vezér alatt beköltözött a hét hadseregre osztott magyar nemzetnek a haza szent földjén tartott első országgyűlése színhelyén az akkor minden ünnepélyes tény emlékéül emeltetni szokott hét halmot a küldött bizottság feltalálni szerencsés volt."

Ezután így lett a Szeri-sík hétvezéri dombjának egyikéből, a Kovácsné-halmából Árpád-halom, amit ünnepélyesen fel is avatták. 1861. október 28-án tárgyalta az országgyűlés az emlékművel kapcsolatos kérdést, de az időközben kialakult országos és helyi viszonyok a kivitelezést nem tették lehetővé.

Az emlékmű ügye ezután csak 33 év elteltével került ismét elő. 1894. március 17-19-én tartották meg Kolozsváron az évenként esedékes diákszövetségi kongresszust. Itt Kecskemét város Jogakadémiájának képviselői indítványozták az emlékmű felépítését, s azt, hogy a magyar ifjúság millenniumi díszünnepségeknek egy részét Kecskeméten, illetve Pusztaszeren rendezzék meg. Az Országos Diákszövetség gyűjtést kezdeményezett a Pusztaszeren felállítandó emlékmű költségeinek fedezésére. A gyűjtés azonban lassan haladt, ezért 1896. június 20-ára csak az alapkő letételére volt mód.

Az emlékmű terveinek elkészítését Lovas Lajos kecskeméti szobrászművész vállalta. A tervek alapján az emlékmű a haza földjére lépő magyar vitézt ábrázolta volna. Viszont a pénzhiány miatt a drága emlékmű elkészítéséről le kellett mondani. Helyette egy szerényebb obeliszk felállítását látták jónak. Ennek terveit Pataky Imre kecskeméti rajztanár készítette. Így született meg egy kb. 10-12 m magas egyszerűen kivitelezhető obeliszk terve, melynek tetején turulmadár ül, oldalán pedig a hét vezér arcképe látható domborműveken.

Kategória: Könyv, kultúra

2018-02
Ke Sze Csü Szo Va
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728